Joseph Priestley
és
Carl Wilhelm Scheele (angolok) kb. egy időben fedezték fel.
Joseph Priestley salétromot puskacsőben hevítve.
Négyzetes rácsszerkezetű. Színtelen, nem fémes elem.
Carl Wilhelm Scheele higany-oxid melegítésével.
Antoine Laurent de Lavoiser (francia) 1775-ben jön rá, hogy az oxigén kell
elengedhetetlenül az égéshez. Így az élethez
is.
Ipari jelentősége
az utolsó évtizedekben rendkívül megnőtt.
A hegesztés és lángvágás céljaira a gépipar és
az építőipar használja fel legnagyobb mennyiségben, de igen nagy fogyasztó
a kohászat, valamint a vegyipar is.
A meg növekedett szükséglet miatt a főtörekvés az előállítás költség
csökkentése.
Nagyiparilag ma cseppfolyós levegő
frakcionált desztillációval állítják elő.
Nitrogénműtrágya-üzemek és egyes kohászati üzemek is gyártják.
A modern járműipar fontos kelléke, pl. rakéták
folyékony-üzemanyagának elégetését segítendő.
A hidrogénhajtású autók is az oxigént vonják el a levegőből, így
biztosítva az égést melynek végterméke víz.
Minden belső égésű motor is az oxigénnel+üzemanyag stb. hozza létre a
vonóerőt.
A műkopoltyút
megalkotását is többek között a motorok víz alatti
üzemeltetése és a haditechnika tette szükségessé.
Egy érdekesség: A világháborúk idején a taxik egy részét fagázzal hajtották, mely a fa kazánban tökéletlenül elégetet gázkiáramlását használta fel a motortáplálására. Néhány országban többszintes kazánokkal kísérleteznek e hatás kiaknázására. |