Rövid leírás a hidrogénről (kiegészítő információk):

1766-ban fedezte fel az angol Henry Cavendish.
Vas, ón vagy cink kén- vagy sósavban oldása közben keletkezik.
Színtelen, szagtalan gáz.
Nem-fémes elem.
Rács szerkezete Hexagonális (hatszögletes).
Az oxigénnel könnyen egyesül, tehát jól ég.
Levegővel vagy oxigénnel robbanó elegyet, úgynevezett durranógázt alkot.
Valamennyi anyag közül a legkisebb sűrűségű 14,4-szer könnyebb a levegőnél.
A hidrogén a korszerű kémiai nagyipar egyik legfontosabb kiindulási anyag.
Főként ammónia-, metanol-szintéziséhez és lágy zsírok keményítéséhez használják nagy ennyiségben.
Nagy égéshője miatt a hegesztéshez, olvasztáshoz szükséges magas hőmérséklet előállítására is alkalmas. Ha hidrogén lángjába oxigént fújnak, 2500 °C hőmérsékletű láng állítható elő.
Különleges motorok hajtó anyaga.
A hidrogént tartályokban hozzák forgalomba.
Zeppelinek töltő anyaga volt. A sorozatos katasztrófák miatt átálltak a héliumra, mely nemesgáz lévén nem robbanás veszélyes mégis könnyebb a levegőnél.
A hidrogén: víz bontásával (elektrolízissel) állítható elő (melléktermék O
2).

Egy érdekesség: 400 méteres mélységig a búvárok heliox (hélium-oxigén) vegyülettel merülnek, ez alatt hidrelox (hélium-hidrogén-oxigén) vegyülettel merülnek. 49% hidrogén, 49% hélium, 2% oxigén. A 400 méteres mélységben a hélium és az oxigén nehezíti a légzést, ezt kizárandó keverik hozzájuk a veszélyes (robbanékony) hidrogént.