Kőolaj
Ásványolaj, nyersolaj, nyerspetróleum: a Föld kérgében
előforduló barna vagy fekete színű,
hígan vagy sűrűn folyó anyag.
Cseppfolyós szénhidrogének keveréke. A kőolaj szervetlen alkotórészei
(pl.
oxigén, nitrogén,
kén) legtöbbször szerves vegyületekhez
kapcsolódnak,
de önálló vegyületként is megtalálhatók benne.
A kőolaj fizikai tulajdonságait az határozza meg, hogy milyen arányban
tartalmaz paraffin,
naftán vagy aromás vegyületeket.
A kalória értéke annál nagyobb, minél több paraffint tartalmaz.
A legáltalánosabban elfogadott elmélet szerint a kőolaj keletkezésének
kiindulási anyaga szerves eredetű. A legfontosabb bizonyíték erre az,
hogy a kőolajból és bitumenes közegéből élő baktériumokat,
klorofillt és még sok más olyan vegyületet mutattak ki, amelyeket
csak élő szervezetek tudnak előállítani. A kiindulási anyag felhalmozása
után a Föld rétegeiben különböző vegyi átalakulásokon megy keresztül, majd
a keletkezett kőolaj az anyakőzetből a jelenlevő gázzal és vízzel együtt
elvándorol és alkalmas helyen, földtani szerkezetben kialakult úgynevezett
csapdákban felhalmozódik.
A csapda likacsos, jó áteresztőképességű kőzet, melyet át nem eresztő
rétegek zárnak le.
Az ipari szempontból is jelentős mennyiségű kőolajat vagy földgázt
tartalmazó csapdákat kőolaj-
illetve földgáz telepeknek nevezik.
A réteg, melyben a kitermelésre alkalmas mennyiségű anyagok felhalmozódnak
a tároló kőzetek.
Ezek a homok, homokkő,
mészkő és a dolomit.
A Nagylengyel-10.sz. kút (4130 m). Béléscsövezés, az elevátor beakasztása.
A cső tömege 171 tonna (1959)
Érdekesség:
A Botryococcus braunii nevű zöldalga is képes olajat előállítani.
Szumátra olajkincsének 1%-át "nekik köszönheti".
A sejtek az asszimiláció során
az elsődlegesen keletkező cukron (keményítőn)
továbbá a színes kocsonyán kívül
hosszú láncú (C17 -
C35)
szénhidrátokat is termelnek.
