Dolomit

Két alapfajtája van.
1.) Karbonátok csoprtjába tartozik.
Összetétele CaMg(CO3)2.
Kristályai nyereg alakú, görbe lapú romboéderek. Tömegesen és szemcsésen is ismert.
Színtelen, fehér, szürke, rozsaszínű vagy barna. Karca fehér.
Hidrotermális erekben és magnéziumban gazdag mészköben keletkezik.
Hideg, hígsósavban lassan oldódik. Ez alkalmas a kalcittól való elkülönítésre, mert a kalcit élénkpezsgés közben reagál a sósavval.
2.)Az üledékes közetek csoportjába tartozik.
Tengeri eredetü. Közép finom szemcsézetségü.
Nagy mennyiségű dolomit tartalmáról kapta nevét. Törmelékes ásványok és másodlagos szilícíum (tűzkő) is jelen van benne.
A dolomit ásvány magnézium-karbonát, ezért a dolomitkőzet rendszerint sötétebb a mészkönél (gyakran krémszínű). A dolomitokban általában kevesebb fosszilia van, mint a mészkövekben, talán azért, mert a képződésük során gyakran átkristályosodnak. Equigranuláris kristályos szerkezetű.
Gyakran tömöttek és földesek. Tengeri közetekben képzödik. Leggyakrabban másodlagos eredetű, vagyis korábbi mészkövek meteaszomatiózisa útján jött létre. Kristályos szemcsealkatú. Gerinctelen fosszíliákat tartalmaz.