1771-72-ben Carl Wilhelm Scheele fedezte fel.
Ezüstfehér, kemény és rideg fém. Négyzetes rácsszerkezetű.
Ércei a természetben számos helyen előfordulnak, leggyakoribb a barnakő.
A legtöbb vasérc mangánt is tartalmaz.
Magyarországon a Bakonyban vannak mangánérc telepek.
A mangán minden acélnak fontos ötvöző eleme.
A legnagyobb koptatásnak kitett acélok tartósságát erősebb mangán-ötvözéssel érik el, ezért a süllyesztették szerszámokat, őrlőgolyókat, vasúti síneket és vasúti kerékabroncsokat nagyobb mangán tartalmú acélokból állítják elő.
Fontosabb vasötvözetei a tükörvas és a ferromangán.
A ferromangánt az acélgyártásban, a fürdő oxigén mentesítésére használják.
A mangánt jelenleg a mély tengerek fenekén is megtalálták, gumók formájában (konkréciók).

A hatalmas mennyiségű vízből válnak ki.
A vízben kisebb méretű mangán gumók valószínűleg az áramlásokkal "lifteznek" a törésvonalaktól egészen, pl.: a Marianna-árokig. A "liftezés" közben további mangán rakodik rá, mint a felhőkben "liftező" jég kristályból képződő jégtömbök esetén, melyek szintén gyűrűsen vastagodnak.

A törésvonalak ebben az esetben nem, mint földrajzi helyek, hanem mint geológiai színterek fontosak. Rajtuk található a föld legtöbb működő víz alatti vulkánja.

Porcok képződésénél nélkülözhetetlen.