Angol vegyész.
Született: 1778.XII.17-én Panzance/Conwall-ban.
Meghalt: 1829.V.29-én Genf-ben.
1802-ben ezüst-kloriddal preparált papírra mikroszkóp fényképet vett fel.
Több mint 200 cink és réz lemezből álló Volta-oszlopot épített és a keletkező erős árammal különféle kémiai vegyületeket bontott fel. (Faraday ezt az eljárást később elektrolízisnek nevezte el.)
Nagyon kedvelt társasági személy volt, "divat volt" társaságában mutatkozni.
Állandóan időzavarral küszködött.
Akkoriban főként a fehérneműfürdést részesítette előnyben ő ezt kicsit furcsán, vitte véghez.
Volt, amikor 5 réteg fehérnemű is volt rajta. ("Jó illata lehetett" mint egy oroszlánháznak.) Ha néha minden ruháját levette és helyettük 1 tisztát vett "barátai" álmélkodtak, hogy milyen gyorsan, milyen sokat tudott fogyni.
1807-ben felfedezte a kálium és a nátrium elemet.
1808-ban elkészíti az első elektromos ívlámpát. Felfedezi a kalcium, a bárium, a stroncium, a magnézium és a bór elemeket, és ezeket elektrolitikus úton, kémiailag tisztán, elsőként állította elő.
1812-ben természettudományi ismeretei elismeréséül nemesi rangra emelték.
1815-ben feltalálja a biztonsági-, avagy bányászlámpát.
1817-ben felfedezi a platina katalitikus hatását.
1821-ben felfedezi az ívfény kilengését mágnes hatására.
1823-ban Michael Faraday-el elsőként sikerült a szénsavat nyomás alatt csepfolyosítaniuk.
1824-ben alkalmazta a galvanikus felület védelmet.